80.rész-Beteljesülő rémálom

Hye Na P.o.V.

            Boldogan, kézen fogva sétáltam vele vissza a szállodába. Bár nem értem a viselkedésemet, mikor tudom nagyon jól, hogy ez csak átmeneti, és nagyjából háromnegyed év múlva vége, de mégis…Melyik lány ne örülne egy eljegyzésnek?

   -Miért döntöttél így?

   -Mert nem akartam azt, hogy az apád még emiatt is aggódjon.

   -Csak ezért?

   -Igen…vagyis nem, de nem szeretnék minden egyes apró indokot felsorolni.

   -Talán hátsó szándékaid is vannak?

   -Nem, de hagyjuk inkább.

   -Oké, kivételesen megúszod a ”kihallgatást”. –kacsintottam rá.

   -Ó, milyen kegyes vagy velem.

   -Köszönd ennek. –magam elé tartottam a kezem és a gyűrűben gyönyörködtem. Nem volt túlbonyolítva, egy sima ezüst karika egy pici rubinnal a közepén. A szépsége az egyszerűségében rejlett…

   -Ennyire örülsz?

   -Nem látszik?

   -De-de, csak…

   -Csak mi?

   -Olyan fura vagy most. Tényleg ekkora különbséget jelent egy aprócska fémdarab?

   -A lányokat soha ne akard teljesen megérteni. A legkisebb dolognak is úgy tudunk örülni, mintha az egész világot megkaptuk volna.

   -Mondanám, hogy értem, de akkor hazudnék.

   -Ezért inkább csak maradj csendben és sétáljunk tovább.

   -Rendben.

Mikor visszaértünk a szobába, én egyből a mosdó felé vettem az irányt. Vettem egy forró fürdőt, majd begubóztam a takaróba…Csak annyit hallottam, hogy az ajtó megint záródik, aztán pedig a víz csobogását…

Hétfőn reggel időben fel kellett kelnem, hogy beérjek Shadowhoz a showra. Nem akartam késni, ezért már 7 körül fent voltam és készülődtem. Hagytam Yunhonak egy cédulát, hogy tudja, hol vagyok és elindultam az egyetemre…

   -Sziasztok! –üdvözöltem a lányokat hatalmas mosollyal.

   -Mit szívtál, én is kérek. –termett mellettem rögtön Rinko.

   -Semmit, te dinka. Csak jobb lábbal keltem fel.

   -Ahaa~...Ha te mondod…

   -Hello, bocsi a késésért! –toppant be Ji Na is.

   -Semmi gond, gyertek és kezdjünk is készülni.

Hátra mentünk az öltözőbe, ahova időközben Ji-hye is megérkezett, így már csak a fiúkra kellett várnunk…

   -Amúgy a Max&Hero duó helyett kik lesznek a modellek Yunho mellett?

   -Hát mi!

   -T-ti??

Jae Joong P.o.V.

            Amikor a reptérről az egyetemi negyed felé vettük az irányt, már tudtam, hogy itt valami nem stimmel. Amint beléptünk az épületbe, leesett, hogy miért akart Max annyira Japánba jönni…

   -Szóval ezért…

   -Mire gondolsz?

   -Arra, hogy Shadow miatt ráncigáltál ide. Pedig megmondtam, hogy ne avatkozz bele az én dolgaimba, miközben a sajátjaidat sem tudod normálisan elrendezni!

   -Nem miattad csináltam, hanem Shadow miatt. Neki akarok segíteni, de te is kellesz, hogy elegen legyünk.

   -Rengeteg másik modell van, akit ide hívhattál volna. Miért pont engem kellett?

   -Mert a csapattársam vagy és egyben az ő barátja is. Ennyit megtehetsz érte, ha mást nem is. Ebbe nem fogsz belehal…ni…

   -Miért akadtál meg?

   -Csak mert…nem lényeg. Menjünk inkább be!

Még mindig nem volt túl sok kedvem találkozni velük, főleg Shadowval nem, de nem volt mit tenni…

   -Amúgy a Max&Hero duó helyett kik lesznek a modellek Yunho mellett?

   -Hát mi!

   -T-ti?? –néztek ránk mind meglepetten.

   -Sziasztok! –köszöntötte őket Max.

Changmin P.o.V.

            Valóban nem csak Shadow miatt jöttem… Hye Nat is látni akartam, mert van pár dolog, amit meg kell beszélnem vele…

   -Sziasztok!

   -Max, te meg…

   -Mi a baj, Hanna? Talán zavar, hogy itt vagyunk?

   -Nem, csak úgy tudtam, hogy nem jöttök, mert valami másik fotózásotok lesz…

   -Igen, Japánban. De előtte van egy kis időnk kisegíteni itt is.

   -Szuper! Akkor megvan minden, ami kell, hogy mehessen a show.

   -Ő ki? –egy új arcot véltem felfedezni a lányok körében.

   -Shin Ji Na vagyok, ezen az egyetemen tanulok modellkedést. Örülök a találkozásnak!

   -Szintúgy, az én nevem…

   -Tudom, Shim Changmin, a másik úriember pedig, ha nem tévedek, Kim Jae Joong.

   -Azta, talán követsz minket? –meglepően sokat tud rólunk.

   -Nem, de mint modell ikonokat, szinte kötelező ismernem titeket.

   -Mondd csak, Cicus. Van már gazdád?

   -JJ, állj le! Ne molesztáld már az első alkalommal. –avatkozott közbe Shadow.

   -Csak nem féltékeny vagy?

   -Rá? Ji Na, ne érts félre, kérlek, de nem vagyunk egy kategória.

   -Igazad van, ő sokkal jobb, mint te.

   -Jae Joong, elég! Nem ezért jöttünk!

   -Csak az igazat mondom.

   -Te is tudod, hogy nem…De mindegy. Fejezd be és menj öltözni!

   -Mióta vagy te a főnök?

   -Most én vagyok a főnök, mivel az én ruháimat mutatjátok be. Nem kell, hogy itt maradj, megoldom valahogy nélküled is. De ha mégis beszállsz, akkor rám hallgatsz. Remélem, világos…!

   -Mint a nap…

Mind elvonultunk felvenni a ruhákat. Időközben Yunho is megérkezett…legnagyobb örömömre…

   -Nahát, nem gondoltam volna, hogy itt találkozunk ismét.

   -Én se, hidd el. –mondta, mialatt vette fel az inget. Ahogy kinyújtotta felém a kezét, megláttam rajta egy gyűrűt, amit korábban nem viselt…

   -Ez meg mi?

   -Mire gondolsz?

   -A gyűrűdre?

   -Ja, az. Tegnap óta hordom, talán baj?

   -Nem, csak még sose láttam rajtad ezt…

   -Mivel tegnap előtt vettem, ezért valószínű, hogy nem láttad.

   -Mi ez a hirtelen jött változás?

   -Elje…-mondatát Shadow szakította félbe –Kész vagytok?

   -Majd később folytatjuk…

Amint kimentünk az előtérbe, egyből megláttam Hye Nat és még a szám is tátva maradt…Egyszerűen gyönyörű volt!

   -Changmin, csukd be a szád! –szólt rám Hero.

   -Oh…Ki is lesz a párom?

   -Ji Na.

   -Én?

   -Igen, te.

   -Akkor, szabad? –nyújtottam felé a kezem.

   -Ezer örömmel. –helyezte apró kezét az enyémbe.

   -Gyerünk, vár a kifutó! –vezényelt minket Shadow a nagy teremhez.

Jae Joong P.o.V.

            Felsorakoztunk a színfalak mögött…Elindult a zene és az első pár, Hanna és Yunho már mentek is kifelé…Őket követte Max és Ji Na, én pedig utoljára maradtam U-Know húgával…

   -Gyere csak ide. –lépett elém Shadow és megigazította a ruházatomat. Egy pillanatra megállt és csak hatalmas szemekkel nézett engem…

   -Valami baj van?

   -N-nem, semmi.

   -Akkor miért sápadtál el?

   -Mindegy, csak ideges vagyok. Mennetek kell…

Már csak pár másodperc választott el minket attól, hogy kilépjünk a tanárok elé, mikor furcsa nyikorgást hallottam…Felnéztem a plafonra, de csak azt láttam, hogy az egyik reflektort alig tartja valami…Ji-hyet időben félre löktem, de én már nem tudtam elugrani…

   -Uram isten! Jae Joong, ne!!