78.rész-Ruhapróba

Shadow P.o.V.

            Épp egy pohár narancslevet szürcsölgettem, mikor megszólalt a telefonom. A képernyőre pillantva egy kisebb szökőkútként köptem ki az italt…

   -Szia, Shadow! Lenne egy kérésem…

   -Nem érdekel! Amit Hannaval tettél, az nem megbocsájtható.

   -Tudom, és hidd el, ezerszer, ha nem milliószor megbántam, és ezt szeretném valahogy megmutatni neki is, de szükségem van a segítségedre.

   -Mondd el, hogy mi a terved, és ha nem tetszik, akkor nem szállok be.

   -Oké. Szóval…

   -Rendben, benne vagyok. De ha most is elbaltázol valamit, hozzám ne fordulj, mert szóba sem fogok veled állni…ahogy Hye Na sem.

   -Tudom, és észben tartom. Akkor 8-ra hozd a megbeszélt helyre, kérlek.

   -Időben ott lesz, teljes harci díszben.

   -Még egyszer köszönöm.

   -Nincs mit, de tudod az egyességünket.

   -Természetesen. Most viszont megyek, nehogy gyanús legyen neki, hogy ennyi időre eltűntem a fürdőben.

   -Rendben. Szia!

   -Szia!

Hye Na P.o.V.

            Nem értettem, hogy miért zárkózott be olyan hosszú időre a mosdóba, de nem is igazán zavart, mert így legalább fel tudtam öltözni. Annak ellenére, hogy egy felmosórongy is szebben festett hozzám képest, mégis összeszedtem magam és indulásra készen vártam Yunhot…

   -Már kész is vagy?

   -Igen, csak neked kéne végre rendesen felöltöznöd.

   -Azonnal.

   -Mit csináltál ilyen sokáig bent? Olyan volt, mintha valakivel beszélnél…

   -Egy fontos hívást kaptam otthonról, de minden rendben.

   -Értem. Mehetünk?

   -Persze.

Mivel nem voltunk messze az egyetemtől, így taxi helyett gyalog mentünk el odáig. Jól esett a séta, és a nagy napszemüveg miatt még az arcom sem igazán látszott…

   -Mi is lesz a feladatom ma este?

   -Tessék? Ja, az…Majd megtudod.

   -Meddig akarod még titokban tartani?

   -Ameddig csak lehet.

   -De…

   -Nincs de, nem fogom elmondani.

   -Min vitatkoztok már megint?

   -Shadow! Sajnálom, hogy tegnap olyan hülye voltam.

   -Semmi baj, volt okod rá. De úgy látom, most jóban vagytok.

   -Fogjuk rá…Mondjuk úgy, hogy kölcsönösen elviseljük a másikat.

   -Cifrább megfogalmazása az enyémnek, de oké. Menjünk is fel, hogy haladjunk, mert macerás ám rátok adni a ruhákat, főleg a lányokra.

   -Már annyira kíváncsi vagyok rájuk.

   -Én nem annyira…de ha már eljöttem idáig, akkor végigcsinálom.

   -Helyes hozzáállás, kedves pasimodellkém.

Yunho P.o.V.

            Nekem tényleg könnyű dolgom volt, hiszen egy viszonylag egyszerű öltönyt kaptam, amit minden férfi fel tud venni magától is… jobb esetben. Ji Nat és Hye Nat viszont sokkal tovább tartott felöltöztetni…

   -Na, milyen? –lépett elő az új lány.

   -Igazán jól áll.

   -Köszönöm. –pukedlizett egyet és elkezdte magát nézegetni a nagytükörben.

   -Hanna, gyere már! Ne kéresd magad! –kiabált be Shadow a másik helyiségbe.

   -Muszáj?

   -Igen, az urad már vár.

   -Öm…ez egy kicsit erős kifejezés…

   -Gyere, én is szeretnélek látni. –bíztatta Ji Na.

   -Rendben… -előjött a piros függöny mögül ”tolatva”.

   -Csajszi, fordulj már meg, az istenért!

Lassan engedelmeskedett barátnőjének, és felénk fordult…

   -Nos, mit szóltok a kreálmányomhoz?

   -Meseszép.

   -Köszi, Ji Na. Yunho?

   -A másnapos fej eléggé rontja az összképet…

   -Kössz…-tette keresztbe karjait Hye Na.

   -Bocsi, de nem hagyhattam ki. Egyébként ennél is szép munkát végeztél, Shadow.

   -Elég lett volna ennyit is mondani…

   -Levehetem végre?

   -Még nem. Előbb megcsináljuk a hajadat és a sminkedet, utána pedig készítünk pár közös képet Yunhoval.

   -Erről nem volt szó…-teljesen meglepődtem, akárcsak Hanna.

   -Ez nekem kell, a gyűjteményembe.

   -De…

   -Ha már itt vagytok, ez igazán nem nagy dolog. Vagy igen?

   -Én benne vagyok, ha te is. –néztem Hye Nara.

   -Legyen…

   -Csodás. Ne aggódj Ji Na, veled is fogok csinálni, amint lesz partnered.

   -Rendben.

Nagyjából fél órával később ismét előkerültek, de most már Hanna is úgy nézett ki, mint egy igazi ara… A szám is tátva maradt egy pillanatra…

   -Nos?

   -Tökéletes…-nem igazán találtam a megfelelő szót. Pont olyan volt, mint amilyenről minden férfi álmodik. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyet mondok –mégha csak fejben is- de akár most azonnal elvenném…

   -Ne túlozz, csak Shadow tett csodát, én említésre sem vagyok méltó.

   -Nem hazudok, tényleg remekül nézel ki.

   -Akkor akár készíthetjük is a fotókat.

Hye Na P.o.V.

            Jól esett, amit mondott, de még mindig nem akartam benne teljesen megbízni. Akármilyen édesen is mosolygott rám, nem tudtam beadni a derekam. De a képekhez profi módjára pózoltam, hogy ne lássák rajtam, nincs minden rendben…

   -Még egy és kész vagyunk. –mondta Rinko- Valami igazán romantikust és aranyosat egyben, ha megoldható…

   -Oké…-Yunho közel hajolt hozzám és megpuszilta az arcomat.

   -Remek, meg is vagyunk. Hanna, te menj vissza az öltözőbe, mindjárt megyek és segítek levenni a ruhát. Yunho gondolom, te boldogulsz egyedül is.

   -Persze.

   -Shadow, jössz már?

   -Igen, megyek.

Miután végre kihámozott a ruhából, egyből egy másikat nyomott a kezembe…

   -Ez meg mi?

   -Vedd fel, tudni szeretném, hogyan áll rajtad.

   -De…Mire készülsz?

   -Csak bújj bele.

   -Oké, nem vitatkozok.

Felvettem a bőr színű ruhát, amit fehér csipke díszített. Egy copfba fogtam a hajam és visszamentem a többiekhez…

   -Nagyon csini vagy. –mért végig Rinko.

   -Ha kész vagy, akkor akár mehetünk is. –lépett mellém Yunho és a kezét nyújtotta.

   -Hova?

   -A feladatod helyszínére…