8.rész-Meglepetés!!!

-Ki maga és mit akar tőlem? –kérdeztem a férfit, de ő nem válaszolt, csak a kert felé húzott. Mikor kiértünk, leültetett az egyik padra és leguggolt elém…

        -Ne sikíts, kérlek és hallgass meg!

        -Te meg hogy kerülsz ide?

        -Az mindegy, de végig tudnál hallgatni?

        -Nem. Miért kéne?? Hisz nem is ismerlek… Vagy nem ezt akartad??? –vágtam a fejéhez, pedig nem akartam megbántani, pont őt…a legelső barátomat. Hirtelen felálltam és szaladni kezdtem, már amennyire az lehetséges magas sarkúban és hatalmas abroncsos szoknyában. De ő ismét elkapta a csuklómat és visszarántott a padra…

        -Ha nem akarsz maradni, megértem, de egy fél percet igazán szánhatnál rám…

        -30, 29, 28…-kezdtem el visszaszámolni.

        -Fogd ezt, és ha bármi van, akkor használd nyugodtan. –a kezembe nyomott egy cetlit, majd bement a bálterembe… Én percekig nem tudtam, mit kezdjek a történtekkel. Mikor kicsit észhez tértem, megnéztem a papír tartalmát…egy telefonszám…

        -Komolyan egy telef… Várjunk csak, ez az ő száma lenne?-kérdeztem magamtól hangosan.

Gyorsan a kesztyűmbe tűrtem a cédulát, majd én is ismét csatlakoztam az ünneplőkhöz. Mindenhol Maxet kerestem, hiszen tudtam, hogy valahol itt kell lennie… De mégis hol??

        -Kit kutat gyönyörű szeme eme kecses hölgynek? –lépett hozzám egy újabb maszkos alak.

        -Elnézést, de…

        -De helyett felkérhetem inkább egy táncra? Csak bólintottam neki, így egyből megragadta a kezem és a parkett közepére vezetett. Jobb kezét a derekamra csúsztatta és közelebb húzott magához, másikkal pedig ez én jobb kezemet fogta. Megint megéreztem azt az illatot… „Olyan ismerős, de honnan… a szemüveges srácnak volt csak ilyen… Nem, biztos más is használja ezt a kölnit…” –hesegettem el kósza gondolataimat.

Magabiztosan, de mégis óvatosan irányított engem…Én pedig hagytam annak ellenére, hogy másnak nem szoktam engedni… De valamiért teljesen megbabonázott. Talán a titokzatossága? Vagy a parfüm? Nem tudom…

A legváratlanabb pillanatban azonban megszakadt a zene… Mindenki meglepetten nézett össze.

         -Itt meg mi…-kérdeztem volna partneremtől, de ő nem volt sehol. Hirtelen lekapcsolták a világítást egy percre, majd mikor ismét fényárban úszott a terem, a házigazda állt a színpadon két másik maszkos alakkal.

         -Egy kis figyelmet szeretnék kérni! A mellettem álló két fiatalember a fiam barátai Dél-Koreából, és egy dallal készültek neki születésnapja alkalmából. Jó szórakozást!

         -Ő meg hogy kerül oda? É-és ő?? Mi a fene folyik itt???