Az utolsó előtti napi programunk egy út volt Aogashime szigetére. Ebéd után indultunk. Azért csak ilyen későn, mert úgy terveztük, hogy ott éjszakázunk a szigeten…
A
vulkáni munkálatok által kialakított földdarabon egyetlen apró, 200 főt számláló
falucska található. Mondhatni a ”nyugalom szigete”… Nem találni itt hatalmas
felhőkarcolókat, nem dudálnak eszeveszetten az őrült autósok, sőt, igazából
autót sem igazán lehet fellelni…
Jó volt végre elszakadni egy
kicsit a rohanó mindennapok problémáitól és idiótáitól… Az idiótákról jut
eszembe…
-Vajon mi lehet a magát csak Yunhonak
nevező sráccal? Talált már magának újabb csitrit? –gondolkoztam a kelleténél
kicsit hangosabban.
-Miért? Tetszik?
-Dehogyis! Annyira bunkó és egoista és…
PABOOOO~!!!
-Pedig még… Á, mindegy.
-Te már megint tudsz valamit, igaz?
-Igen, de nem akarom elmondani, mert
azzal csak elrontanám ezt a szuper kis kiruccanást.
-Már elkezdted, fejezd is be…
Légysziii~!!!-könyörögtem Shadownak.
-Na jó, de csak azért, mert utálom, ha
nyafognak nekem. Miután kirohantál a tánctérről, megkértem, hogy fogjunk kezet,
így megtudtam, hogy a közeljövőben szorosabb kapcsolatotok is lehet… Hogy
pontosan mikor azt nem tudom, de… Jobb, ha felkészülsz.
-Nem egészen értem, hogy mire célozgatsz,
de lehet, hogy nem is igazán akarom.
-Hehe, én is így gondoltam. De nézd, már
látszanak a part halvány körvonalai.
-Azta!! –tátott szájjal bámultam-Mindjárt
ott vagyunk!!
A szárazföldet birtokba véve
egyből a falu felé vettük az irányt. Ez azonban nem volt egyszerű feladat,
mivel meg kellett másznunk a kráter falát… Először fel, aztán le… De megérte, a
kilátás csodás volt mindkét irányba. Pár órás gyaloglás után megérkeztünk a
település határába. A helyiek szívesen fogadták a turistákat, hiszen nem volt
arrafelé mindennapos az ”idegenek” látogatása.
-Sziasztok! –jött oda hozzánk egy lány-
Úgy látom, korombeliek vagytok. A nevem Miku.
-Szia! Én Hye Na vagyok, ő meg a barátnőm
Rinko.
-Vendégek
vagytok, ugye?
-Igen, holnap délelőtt megyünk vissza
Tokyoba, hogy onnan továbbrepülhessünk Seoulba.
-Van szállásotok?
-Igazából sátorozást terveztünk, ha van
rá valahol kijelölt hely.
-Persze, nem messze az északi kilátótól.
Ott van egy tisztás egy erdő mellett. Gyalog körül-belül fél óra a
faluközponttól. Odakísérjelek titeket?
Út közben mindenféléről
beszélgettünk újdonsült idegenvezetőnkkel…
-Szóval Koreába mentek? Hallottatok már a
Masqueraders nevű duóról? Én imádom őket.
-T-Tényleg? Már itt is ismerik őket?
-Hihetetlen, hogy milyen gyorsan terjed a
”maszkos vírus”. –mondta kissé gúnyosan Shadow.
-Azt hallottam, hogy ők is valamelyik
japán szigetre jönnek a napokban kikapcsolódni.
-Hogy miiiii??????


Én is ezt kérdezem?? Hogy mi?? :D Amúgy meg nagyon bejövős lett!! :3
VálaszTörlésKicsi Cicám!Tudhatnád már,hogy hiába kérdezel,mert úgysem válaszolok. :P
Törlés