Hye
Na P.o.V.
Pár óra és kezdődik a lánybúcsúm.
Nem hittem volna, hogy ez a nap is eljön, de itt van. Az egyetlen, talán
bökkenőnek vagy furcsaságnak mondható része a dolognak, hogy nem az esküvő
előtti napokban tartjuk meg, hanem 3 héttel korábban. Ennek a szoros
munkabeosztásunk az oka, ez volt az egyetlen időpont, ami mindkettőnknek
megfelelt, mert ezután megint jön a nagy hajrá telis-tele üzleti ebédekkel,
illetve vacsorákkal, tárgyalásokkal és egyebekkel.
A lányok mind úgymond titokban
szervezkedtek, tehát én csak az időpontot határoztam meg, a többit teljesen
rájuk bíztam. Hiszen ez a koszorúslányok feladata, nem? Azért azt az egyet
remélem, hogy semmi durvát nem terveznek velem… és, hogy Yunho tudja tartani
magát ez egyességünkhöz.
- Min
agyalsz ennyire? – gondolatmenetemből Rinko zökkentett ki.
- Semmin…
- Gondterheltnek tűnsz. Mi a baj?
- Nem tudom. Talán csak most kezdem el
igazán felfogni, hogy hamarosan nem Kang, hanem Jung leszek… vagy csak félek a
mai estétől, mert ha rajtad múlik, akkor nem maradok galibák nélkül.
- Hát így ismersz te engem? Na szép! –
duzzogva fordult az autó ablaka felé.
- Sajnálom… Tudod, hogy nem gondoltam
komolyan, csak… Yunhoval megbeszéltünk valamit, és attól tartok, hogy nem tudja
majd magát tartani hozzá.
- Miről van szó?
- Megegyeztünk, hogy akármilyen is lesz a
buli, csóknál tovább egyikünk sem megy… még azt is kerülni, ha lehet.
- Értem, de… Miért is ígértétek ezt meg?
- Mert… Talán nem kellett volna?
- Ez az este pont arra van kitalálva, hogy
még egyszer utoljára bűnbe eshessenek a jegyesek… ha akarnak.
- Kössz, ezzel tényleg megnyugtattál…!
- Bocsi, de ez így van rendjén. Amúgy nem
hiszem, hogy Yunho bármit is tenne, nagyon szeret téged… ha ezt nem is fejezi
ki túl sűrűn.
- Honnan tudod, hogy nem teszi meg?
- Onnan, hogy mindent megosztasz velem, az
ilyen lényegeseket hagynád ki?
- Elvégre is kettőnkre tartozik… de igazad
van, sajnos. Bár nagyon időnk sincs egymásra a rengeteg munka miatt.
- Ez az esküvő után… Oh, meg is érkeztünk. –
félbeszakította mondatát – Szóval, az esküvő után meg fog változni, mert egy
hétre elmentek… hova is?
- Nem tudom, elvileg a szülei intézik,
meglepetésnek szeretnék… meg tulajdonképp nászajándék is lenne.
- Értem. Na, gyere, a többiek már várnak
ránk odabent!
Kissé
még mindig félénken, de kimásztam a kocsiból és követtem Shadowt az épületbe.
Egy kisebb bárnak tűnt, amibe talán 20-25 ember férhetett el, plusz a néhány
fős személyzet. Igazán elegáns, mégis fiatalos helyiség volt. Fekete és fehér
bőrfotelek, sötétfa padló, téglafal… és a színpadon egy zongora.
Nagyjából 15-en buliztunk együtt. Ji
Naék mindenre gondoltak, még arra is, hogy legyen alkoholmentes ital is, ha
valaki nem szokott olyanokat inni. Énekeltünk táncoltunk egész este… meg persze
beszélgettünk. Aztán eljött az, amitől tartottam… beszerveztek egy táncos fiút,
aki bekötötte a szemem, leültetett egy székre és úgy vonaglott az ölemben. Ezt
leszámítva nagyon jól éreztem magam és szerintem a többiek is. És, ami a
legfontosabb, teljes mértékben tartottam magam az ígérethez.
Yunho
P.o.V.
Ahogy azt gondoltam, a fiúk kitettek
magukért, hogy engem bűnbe vigyenek. Egy sztriptíz bárban béreltek termet, ahol
kb. tízen gyűltünk össze… meglepő módon még Changmin is velünk volt, bár nem
gondoltam volna, hogy a történtek után itt lesz.
Mind
beültünk, pár pincér jött és felvette a rendeléseinket. Mindenki könnyedebb
italokkal indított, nem akartunk egyből lerészegedni. Bár a „botlásom” után
megfogadtam, hogy többet nem iszok, de most mégis úgy gondoltam, hogy kivételt
tehetek… csak nem lesz belőle baj.
- Max,
hogy-hogy eljöttél? Nem számítottam rá, hogy…
- Valahol el kell kezdeni a békülést, nem?
- Igaz, de miért pont itt és most?
- Mert… mostanra fogtam csak fel igazán,
hogy mit tettem… tettünk Seoval együtt.
- Ha komolyan gondolod, akkor ezt húzd le
velem. – felé nyújtottam egy pohár piát.
- Ezer örömmel. – mindketten egyszerre
hajtottuk fel.
- Látom, alakul a hangulat. De a java még
csak ezután jön. Foxy, gyere csak be!
- Jó estét! – egy lány lépett be a terembe
egy szál fehérneműben, fűzővel… maszkban. Hosszú szőke haja volt, formás alakja…
de nem csábulhatok el, most nem!
- Nos, hogy tetszik a meglepetésünk?
- Annyira azért nem meglepetés… Kívánatos
hölgy, de… tudjátok nagyon jól, hogy nem szabad. – igyekeztem diplomatikusan
visszautasítani az „ajándékot”.
- Ugyan már! Én biztosan nem fogom elárulni
azt, ami itt történik… vagy esetleg máshol.
- Akkor sem tehetem, megígértem…
- Yunho, ne kéresd már magad!
- Jaejoong!
- Ha nem, hát nem… Esetleg egy italt azért
tölthetek?
- Ez ellen nincs kifogásom.
- Ennek örülök.
Nem
állt meg egy pohárnál, többször is újratöltötte a poharamat, amivel önmagában
nem is lett volna probléma, ha nem keveri a különböző piákat… a buli végére nem
is igazán emlékszek…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése